Az arborétum a Nádasdy család egykori gyümölcsösének helyén áll. Az 1868-ban birtokait Sárvárról irányító Lajos bajor hercegnek és az általa alkalmazott erdészeknek köszönhetők a város környékének gyönyörű erdei és az arborétum létrejötte is. . Az évszázados platánok, idős feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák, császárfák, ritka magnóliák, a hatalmas egylevelű magas kőris mind-mind az arborétum büszkeségei.
Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárvárról maradtak fenn. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, akkor gyümölcsös és zöldségeskertként használták. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikor is az akkori tulajdonost, III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de egy-két gyümölcsfa és a Rába ártér kocsányos tölgyeseinek néhány tanúfája megőrizte a kezdetek emlékét.
1803-ban került a várkert Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat, Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és a régi fákat. Az első ültetésből (1812.) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően, túlnyomó többségben tiszafákat, japánakácokat és hársakat ültettek. A park növényeinek kedvező klímát biztosított a területet átszelő Gyöngyös-patak.
1868-ban örökléssel Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert, aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával átalakíttatta, ennek köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel.
A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését,1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelésével és fejlesztési munkáival. 1987-től dr. Gergácz József irányításával végeztek, egy távol-keleti gyűjtemény kialakításával. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. Az egyik rész, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradványa, amely ma a város közepén, az urbanizáció előtti állapotokról ad tanúbizonyságot. Itt 400-500 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival.
A másik rész a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a két évszázada megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai látvány. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal a mintegy 200 éves platánok, feketefenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magas kőris (Fraxinus excelsior ’Diversifolia’) évszázados példányai képezik.
