Az avasi gótikus református templom Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Eredetileg katolikus templom volt, melyet Szent István tiszteletére szenteltek fel; a 16. század óta református. A templom, a harangtorony és a Herman Ottó Múzeum Papszeri kiállítási épülete a város egyik legszebb műemlékegyüttese, amely az Erzsébet térről, az egykori Rákóczi-hídtól, a Szent István térről is jól látható. A templom, a harangtorony és a temető is szerepel a műemlékjegyzékben.
Története
A templomot a 13. században kezdték el építeni román stílusban. Ekkor még kicsi, egyhajós templom volt, amely alig volt elegendő a római katolikus vallású lakosság vallási életét kielégíteni. Majd I. (Nagy) Lajos idején bővült a templom nyugati irányban. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult, háromhajós késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon 1926-ban megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1489-ben. A hajóval azonos szélességű körüljárós szentélyt építettek hozzá, támpillérekkel, változatos mérművű ablakokkal. 1544-ben a törökök felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat, a tetőt és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Ezután a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, kitéve minden időjárási viszontagságnak. Emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, és a freskók töredékei is le vannak meszelve. A templomot 1563-tól 1569-ig a református szertartásoknak megfelelően építették át.A déli oldalon a barokk ravatalozót 1760-ban, az északin pedig neogót cintermet 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és amin a neogót stílusú orgona látható.
A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).
Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még két rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton. A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található. A templom tengelyében helyezték el a reneszánsz stílusú királyi stallumot, ami eredetileg feltehetően a diósgyőri várkápolnában volt.
Az 1941. évi belső felújítása során a templomban ásatásokat is végeztek. Ekkor bizonyosodott be, hogy a robusztus pillérek között összefüggő faltestek vannak, és ekkor került elő az egykoron az északi sekrestye bejárata és a mellette lévő szentségtartó. A sekrestye alapfalainak elhelyezkedését eddig nem kutatták fel. A templom legutóbbi restaurálását 1982-ben fejezték be.
A templom kiváló akusztikájú. Az 1895-ben épült Angster-orgonát évről évre megszólaltatják neves hazai és külföldi orgonaművészek. A templomban emléktábla idézi a nagy reformátornak, Dévai Bíró Mátyásnak, valamint az 1848-49. évi országgyűlés elnökének, Palóczy Lászlónak az emlékét.
A templom körül található a város legrégebbi temetője. Itt találjuk többek között Szemere Bertalan márvány sírkövét, Palóczy László nagyméretű márvány obeliszkjét, a Latabár színészdinasztia családi nyughelyét, itt nyugszik Tompa Mihály édesapja is. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Avasi_templom
