Az Islitz városkából származó Buttler család (tagjai főként katonai szolgálatot teljesítettek) a XVII. században került Magyarországra. A Buttler grófoknak az ország sok területén, többek között Erdélyben és Zemplénben is voltak birtokaik. Egyemeletes, téglalap alaprajzú kastély. Ny-i homlokzatán középrizalit, a földszinten kocsiáthajtóval, toronyszerű, manzárdtetős lefedéssel. A kocsiáthajtótól D-re, enyhe kiülésű rizalit. A földszinti nagyteremben neogótikus, az ebből É-ra nyíló szobában rokokó kifestés található. Az udvaron nyújtott téglalap alaprajzú, földszintes nyeregtetős gazdasági épületek (Ny-iban háromhajós boltozott istálló) állnak. A négy kerti kapu pillér egyikén kőváza. A kastélyt gróf Buttler János Lajos építtette 1700-as évek második felében. A mai kastély magját képező, 1715-ös épületet 1783-1794 között É felé bővítették, a 19. század végén átalakították. A K-i homlokzat előtt arborétum terül el. Jelenlegi területe 11,2 ha.
1895-től dr. Kovács József kastély tulajdonosa létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt. Az általa létrehozott 3 ha területű gyűjtemény világhírű lett. A doktor fő érdeme, hogy az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. A csapadékhiány káros hatását a kert mellett lévő őslápos-égeres és a szomszédos Hanyi-ér ellensúlyozta. Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke volt. A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal. A kertépítésben Gottschalk Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert. 1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növényféleség tárja elénk különböző flóraterületek varázslatos világát. A jelenlegi terület 25,5 ha, fokozottan védett, ebből 6 ha területen csodálhatják a látogatók a régi és új gyűjteményes kertet az év minden napján. Itt található az országban a legnagyobb, három és fél méteres cukorsüveg fenyő (Picea glauca). Kovács doktor jó baráti viszonyban volt a kámoni arborétum vezetőjével, az ő révén került egy Saághy lucfenyő (Picea saághi)éldány is Erdőtelekre.
