Anna-ligetet a XIX. század végén Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és neje Bolza Anna örökölte. Ők építették 1908-ban az Anna-ligeti Csáky kastélyt. Klasszicista jellegű, eklektikus stílusban készült, tervezője és építője Bányász János szarvasi építőmester volt. Az Anna-liget a 44.sz. fő közlekedési út jobb oldalán, a város szélén fekszik. A ligetben áll az ún. Anna-ligeti kastély, melyet 1908-ban építettek, klasszicista jellegű, késő barokk stílusban. A kastélypark volt Szarvas első arborétuma. A kastély épülete jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székháza. A II. világháború után sok fát kivágtak, de Békés megye legidősebb kocsányos tölgyfáinak feltételezett példányai, a hatalmas kocsányos tölgy matuzsálemek megmenekültek. A fák méreteire jellemző, hogy törzskerületük 560-600 cm. A földszintes kastély előtti hatalmas platánfa is idős példány, törzskerülete 400 cm. A kastélyban van 1994-től a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság Központja. Az 1908-ban klasszicista stílusban létesitett kastély épittetője gróf Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter, Bolza Anna férje volt. A kertalapitó gróf Bolza József a XDC. század elején Bécsben királyi testőr volt. Nagy hatást gyakorolt rá a hires schönbrunni nyári palota parkja és a főúri kastélykertek pompája. Ezért nyugállományba vonulása után, a múlt század harmincas éveiben a szarvasi Bolza-kastély kertjén kívül a magasabb fekvésű Duna-ligetben álma megvalósult, parképítésbe kezdett. A tájképi stílusban kialakított parkba Schönbrunnból hozatott föld-labdás páfrányfenyőt és mamutfenyőt. A vácrátóti kertből sok juhar-, hárs- és fenyő csemete érkezett, de telepített tölgyet és különböző örökzöldeket is. Az Anna-ligettel párhuzamosan a mai arborétum területén is végzett telepitéseket. Miután a felső kert felesége Batthyányi Anna után Anna-liget nevet viselte, természetes volt, hogy a másik kertet Bolza Józsefről nevezzék el. Így kapta a gróf becenevéről az arborétum a Pepi-kert nevet Bolza Pál idejében. Megkezdett munkáját az unoka, Bolza Pál folytatta. Első teendője volt 1880-ban a Körös szabályozása, ezután az Anna ligetből a növények egy részét mai helyükre, a Pepi-kertbe telepítette át.
