1272-ben említik először irásban Zelch néven, ami szláv eredetére utal és jelentése kis falu. Területének fele a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, másik fele a Dobosi család tulajdona. A Dobosi család tulajdonának egy részét a Gyulaffy családnak adta el, másik részét pedig a helyi nemességre ruházta át. A püspöki uradalom területe 1494-ben Tátika várához tartozott. Később a falu teljes területe a Gyulaffyaké lett.
1669-től a birtok az Esterházy család tulajdonába került. A török hódoltság idején a környék többi településéhez hasonlóan teljesen elnéptelenedett, majd 1741-ben a tulajdonos Esterházy család Németországból hozott telepesekkel népesítette be.
A XII. századból származó templom egykoron Dabos, vagy más említések szerint Dobos település szakrális építménye volt. Pusztulása a településsel együtt a török idők utánra tehető. Az Agár-tetői erdőtömb északi oldalán található a XII. század elején bazaltból épült templomrom. Possession Dobos, Dobuc, Dobus, Dabus, és legismertebb nevén "Dabos" formában írják és ejtik akár legutóbbi lakosai is a hajdan nevezetes, aztán pusztulásnak indult ősi települést....
A legutóbbi keletelési próba szerint az esztendő, május havának elején esik meg évente, vagyis Szent Jakab apostol napján, azaz ő volt a védszentje az omladozó "Pusztatemplomnak", ahogy a nép száján él a templom neve.... 1863-ban, Pesty Frigyes összeiratja az ország hely-dűlőneveit, és Dabos város romtemplomának mondja, mely fölött délről állott a pálosok monostora, amit Dabos népe "Kiskolostor" formában ismer még napjainkban is. Romjai fölé emelték az Okolicsányi, majd Rékássy kúriát, amit később Hertelendy Kálmán és neje kastéllyá építettek át az 1930-as években. 1260 táján a pálosok névsorában említik a dabosi pálos kolostort is, védszentje Szent Jakab volt. 1329-ben ismét említik, különböző névváltozatokban. A török érkezése után hódoltsági terület lesz és Gyulakeszihez csatolják. 1605-ben húsz család nevét jegyzik fel erdei Dabos és Sáska területén, akiknek unokái majdnem név szerint szerepelnek egy 1721-es összeíráson. 1619 körül a Dobossy család birtokolja, majd megjelennek a Sáryak és a Gyulaffyak.
A Gyulaffyak elűzése után a mindent megkaparintó Estorázok tartanak rá igényt. Megjegyzendő, hogy: mind a Dobossyak, mind a Sáryak, de az Estorázok is rokoni kapcsolatok révén jutnak Dabos földjeihez, szép erdeihez... Nevét próbáljuk megfejteni: némely kutató királyi "dobosok" településének tartja, de szóba jöhet a "dobos" hordó készítéséről nevezetes kádárok, pintérek honaként, hisz 1193-ban a fehérvári keresztesek határjáró levelén is "dobos" alakban szerepel. Tudunk fejlett fazekas iparáról is, valamint mészégető mesterek is lakták.
https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/dabospusztai-templomrom--hertelendy-kastelyrom--szoc-.html
