Az Echerolles család birtokában lévő levelek bizonyítják, hogy 1870-ben már postát vittek a birtokra. Az első, historizáló, neoklasszicista kúria építését a kiegyezés utáni időszakra tehetjük 1860-1870 közzé. A családi bírtok előbb háromfelé majd Laura testvérüket kifizetve, kétfelé vált. A rétszentmiklósi kastély és a birtok fele Echerolles Sándor családjáé, míg Füstpuszta és a kastély a Gilbert családé. Pántya János 1921-től 1945-ig élt a tanyán. Emlékezete szerint a Füstpusztai kastélyt először 1910 körül építették újjá. A Nagyváradi Levéltár a Füstpusztai kastélyba volt menekítve a háború elől 1944-ben, majd innen 1945-ben ökrös szekerekkel vitték a feltört ládákat Csillagtanyára az állomásra. Később, 1947-48-ban a család a berettyóújfalui Lisztes építőmesterrel a kibontott anyagból hozatja rendbe a sérült részt, melyet 1950 őszéig laknak. A kastély kisajátítása után lakói Bakonszegbe költöznek. A kastélyt először az Új Barázda Szövetkezet, majd a Petőfi Szövetkezet használja. Ekkor kezdődnek a bontások, indul meg az épület az enyészet útján. A fokozatosan romló állapotot a Petőfi Vadásztársaság fékezte meg, mely rendbe hozatta és mint vadászházat, vendégházat, rendezvénytermet használja napjainkig. A felújított kastélyban több külföldi (olasz, német,...) vendég is megfordult. Leghíresebb vendége Ariel Sharon izraeli miniszterelnök volt. A jelenleg is látható egyemeletes, klasszicizáló homlokzatú, pincés épület az eredetinek csupán harmada, az egykori nyugati szárny. A kápolna felett kör alaprajzú, kis torony állt, melyet már sajnos lebontottak. A három szobából már kettő felújítását 2007-ben befejezték, a harmadik szoba rendbetétele is folyamatban van. Végül a vizesblokkot alakítják át és újítják fel. A kastély ablakai egyenes záródásúak, szalagkeretelésű sarkai hangsúlyosak, alattuk párkány és egyszerű köténydíszítés látható. A főhomlokzaton a bejárat rizalitja jelzésszerűen előrelép. A jelenlegi főbejárathoz köríves lépcső vezet fel, melyet kétoldalt toszkán pilaszterek, fenn timpanon zár. A homlokzat jobb oldalán egy korábbi ablakból kialakított vakablak látható. Bal homlokzata teljesen felfalazott, egykor itt kapcsolódott a kastély középrészéhez. Hátsó homlokzatának jobb rizalitja jelzésszerűen előrelép, míg bal oldalán az utólag kialakított terasz figyelhető meg. Ennek a helyén korábban négy pilléren nyugvó mellvédes tornác állt, melyhez ívelt mellvédű lépcsősor vezetett. Jobb oldali homlokzatán a négy emeleti ablakból csak egy tölti be ma is eredeti szerepét, a többit befalazták. Kertjében áll a múlt tanúfája a 250-300 éves kocsányos tölgy, országosan védett természeti érték. A fa az ott lévő kastéllyal harmonikusan illeszkedve a régi idők gazdagságának figyelmeztető mementója, mint ahogy a Nagysárrét még megmaradt foltjai. Valaha itt egy gyönyörűen művelt angolpark terült el, melyet az egykoron itt álló erdőből alakítottak ki, meglehetősen régen, 250-300 évvel ezelőtt. A parkban még teniszpálya és fürdőmedence is volt. A ma látható védett faj az "alapító atyák" egyike a maga 250 éves életkorával, öt méteres törzskerületével, 22 méteres magasságával, 35 méteres lombkorona-átmérőjével. Szerencsére egészséges állapotban élte túl az elmúlt évtizedeket, mintegy utolsó mohikánja az egykori tölgyerdőknek. Az utóbbi időkben az eredeti állapothoz hasonló flórát próbáltak kialakítani, amikor a kastélyt övező kiserdőt újratelepítették.
