A jellegzetes alföldi település parasztházai között helyezkedik el az Erdődy-Szunyogh-kúria. Kis méretének a manzárdtető és az épülethez kissé túlzó udvari portikusz árkádos tömege ad nagyobb tekintélyt. Az Erdődy-Szunyogh-kúriát a XVIII. század végén építtette az Erdődy főnemesi család, mely Bakócz Tamás, Mátyás király titkára egyik unokaöccsétől, Pétertől származik. Az épület copf stílusjegyeket hordoz, de homlokzati megjelenésében tükröződik a barokk hatás is. Az 1840-es években Erdődy László lánya, Zsuzsa feleségül ment Szunyogh Alberthez, így a kúria a Szunyogh család kezére kerül. 1849 után több bujdosó húzta meg magát a kúriában. A XIX. század közepén klasszicista stílusban felújították, oszlopos, fedett kocsibehajtóval, timpanonokkal, párkányokkal bővült, és melléképülettel gazdagodott. Az utolsó birtokosát Szunyogh Albertet modern gondolkodású politikusként ismerjük, aki többek között országgyűlési képviselő is volt. Az esztári 5034 holdas határból 1807 hold tartozott a Szunyogh-birtokhoz. A család az állattenyésztésben elért sikereire volt büszke. A századfordulón azonban jelentős kár érte a birtokot, leégett az akol, benne a híres ménes. A Szunyogh-birtokot Albert fia, Szabolcs 1915 nyarán a nagyváradi Ince Lipótnak adja el. Fia külföldi tanulmányai után mintagazdaságot szervezett, hidat épített a Berettyón, lóüzemű iparvasutat és belvíz-lecsapolást tervezett. A kúriát 1945-ben átalakították, a település iskolája kapott benne helyet. Állapota egyre romlott, szinte veszélybe került a fennmaradása, amikor 1992-ben állami támogatás híján az önkormányzat saját erőből felújíttatta, helyet adva a napközi otthonának és konyhának. Jelenleg a település általános iskolájának alsó tagozata működik benne. Nagytermében (jelenlegi ebédlőjében) Kis András ecsetvonását őrzi Attila hun király, Árpád fejedelem, a hét vezér és a jelentősebb magyar királyok és fejedelmek arcképe. A főhomlokzat egybefüggő könyöklőpárkányai alatt fehér köténydíszítést láthatunk. A hátsó homlokzat oldalrizalitjai szimmetrikusak, rajtuk egy ajtó és két ablak áll. Az udvarra néző portikusz hat félköríves árkáddal összekötött pilléren nyugszik, melyen függőleges sávozású korinthoszi oszlopfővel díszített pilaszterek láthatók. A timpanonja és oldalpárkánya fogazott, sík tükrű. Az épület alatt pincét találunk. A kúria érdekessége: az Erdődy-család egyik leszármazottja, Erdődy László különleges szokásaival, történetével igencsak felkeltette a falubéliek figyelmét. László ugyanis kedvelte a mulatozást, és a zenét. Erdődy egy saját cigányzenekart is tartott, és mikor a környéken lakó földbirtokos barátait ment meglátogatni, a muzsikusok egy külön szekéren követték. Természetesen közben végig húzták a talpalávalót. A földesúrnak azonban nem ez volt az egyetlen furcsa hóbortja. Szép vonalú kúriája udvarán is gyakran rendezett mulatozásokat, amire - az előkelő rétegeknél szokatlan módon – a falu lakosságát is meghívta.
