“Kerekegyházát földesura, a Balatoni Farkas család népesítette be újra a XIX. században. Az 1664-ben nemesi címet nyert földbirtokos família rezidenciáját Balatoni Farkas János 1848-49-es honvédszázados, később királyi jószágigazgató építette fel a falu északnyugati végében.
Az építkezés időpontja a XIX. század harmadik negyedére tehető, pontos dátuma nem maradt fenn. A kúria a századfordulón dr. Farkas Zoltán belügyminisztériumi tanácsos tulajdonában állt. Ekkor már létezett az épületet körülvevő, főleg fenyőfákból álló park is. Farkasnak 2040 katasztrális hold birtoka volt, melynek nagy része Kerekegyháza határában, másik része Gyónon terült el. Az államosítás után az 1950-es években gépállomást, majd a Mezőgép irodáit helyezték el a kúriában. Az 1980-as években felújították, főleg tetőzetén végeztek javításokat. Később az Agrikon használta az épületet, majd magántulajdonba került. Az új tulajdonos egy szellemi fogyatékosokat gondozó intézetet szeretett volna elhelyezni a kúriában, ezért 1995-ben átalakításokat végzett az épületen. A terv nem valósult meg, a kúria jelenleg üresen áll.” (forrás: Magyar Kastélylexikon).
Az épületet a farakás miatt nem tudtuk rendesen fotózni. Jelenleg úgy tűnik raktár céljára használják.
A kertben található hársfa védett. Kb. 150-200 éves, kerülete 519 cm, átmérője 165 cm, magassága 21,5 cm. Szerencsére a betonkerítést lebontották így az utcáról is láthatóvá vált a fa teljes szépségében.
Balatoni Farkas János élete:
1824. május 7-én született Jászárokszálláson. 24 évesen önkéntesen állt be a szabadságharc katonái közé. 1848 szeptemberében közvitéz, majd a jász-kerületi önkéntes nemzetőr zászlóaljban, már hadnagyként szolgál. Harcol Jellasics ellen, és részt vesz Buda ostrománál is, ahol hősiességéért főhadnagyi rendfokozatba léptetik elő. Hősies katonai szolgálataiért századosi rangot kap, és végül ezzel a rendfokozattal szerel le a 190-es Honvédzászlóalj gyalogezredéből.
A Szabadságharc bukását követően amnesztiában részesül, Gödöllőről Kecskemétre, majd birtokvásárlással Kecskemét melletti pusztaságra települ. A puszta Jászárokszállás város közbirtokosságának tulajdona, melyet legeltetésre használtak. Farkas János 1856-ban - az egész országra kiterjedően birtokfelosztás útján - megalapítja a ma is fönnálló Kerekegyháza nevű települést, ahol 1908-ban hal meg.
