1895-ben már 220 fenyőfát ültettek el. A néhány év múlva készült tervrajz már egyemeletes épületet ábrázol, majd 1901 szeptemberében megkezdődött a kétemeletes, tizenhat szobás kastély építése a majorsági központban, amelyet ekkor már Alsó-major helyett Berta-majornak neveztek. Tervezője és építője a mezőkövesdi Lázár János volt. Az épületasztalos-munkákat és a bútorok egy részét a váci fegyházban készíttették. A munkák 1903-ban annyira előrehaladtak, hogy június 27-én már megkezdődött a leköltözés a felső kastélyból a „Bertaháza" nevet kapott épületbe, de az új otthont véglegesen csak 1904. május első napján foglalták el. Az építkezés és a berendezések összes költsége 72 ezer korona volt. Ennek nagyságát csak akkor érzékelhetjük, ha tudjuk, hogy ekkor tíz kiló szalonna ára hét korona, húsz kiló hús ára tíz korona volt, a házi cselédek (szobalány, szakácsnő) havonta tíz-tizenöt koronát kaptak a teljes ellátáson kívül. Folyamatosan nagy gondot fordítottak a kastély környezetének rendezésére. 1904 októberében a házaspár és a két fiú a Berda-hegy oldalában kijelölte egy sziklába vágandó kápolna, illetve az ehhez csatlakozó családi sírbolt helyét. Galassy Gyula 1908-ban bekövetkezett halála után özvegye még 1910-ig együtt lakott itt István fiával, majd ettől kezdve 1938-ig a felső kastélyban élt. Gallasy István 1926-ban halt meg, „Bertaháza" kiskorú gyermekeire maradt. Gyámként László öccse kezelte a birtokot és gondozta az épületet. Amikor a felső kastélyt 1939-ben eladták, Vágner József egri építészmérnök-építőmester terve alapján át akarták alakítani a „Berta háza" épületét, de erre már nem került sor. 1944-ben a kastély berendezése, a sok száz kötetes könyvtár nagy része elpusztult. Az épületet 1947-ben elvették a Gallasy-örökösöktől. 1953-ban leégett, 1956-ban ezt is a Kisiparosok Országos Szövetsége szerezte meg, és üdülőnek rendezte be. Az 1970-es évek közepén a hátsó homlokzatát átépítették. Nemrégiben tatarozták, belsejét korszerűsítették, és Fenyves-kastély néven magántulajdonban lévő szálloda.
