Hídjapuszta közigazgatásilag Szedres községhez tartozik, annak külterületét alkotja. Itt található az egykori Bezerédj-kastély és a hozzá tartozó Bezerédj-kápolna. A 19. század második felében épült neogótikus jegyekkel ellátott kápolna nagyon lepusztult állapotban van, de a régi korok hangulata így is átérződik a homlokzat díszítéseit szemlélve.
1786-ban Bezeredj Mihály, Győr megye alispánja veszi el Gindly Zsófiát. Így jön létre a család híres tolnai ága, akik a ma Szedreshez tartozó Hídján hozták létre birtokközpontjukat. A család leghíresebb tagja, Bezerédj István (1796-1856) nem csak a selyemhernyó tenyésztés révén válik híressé, hanem azzal is, hogy ő az országban az első önként adózó magyar nemes. Az általa 1840-ben megvásárolt kakasdi birtokon pedig országosan is az elsők közt köt jobbágyaival olyan szerződést, amelyben megválthatták magukat jobbágyi terheiktől.
Érdemét az sem kisebbíti, hogy - mint Glósz József kimutatta-, ez a cselekedete legalább annyira volt üzleti, mint jószolgálati tett. Első felesége Amália, Hídján 1828-ban a jobbágygyerekek részére iskolát hoz létre, a Kakasd melletti Belacon pedig az első magyar óvodát indította. Amália abban is eltért a kor nemesi asszonyaitól, hogy leányát dajkák helyett maga nevelte. Ezen élmények hatására született meg a "Flóri könyve", a 19. század legnépszerűbb "női regénye", ami 1909-ig 20 kiadást élt meg. A ma is látható hídjai kápolnát a romos kúria közelében, Bezerédj István második felesége építteti 1863-ban, neogót stílusban. Ekkor Hídja még virágzó központ, pusztai iskolával, selyemgyárral, kúriával.
https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/szedres--apatipusztai-kapolna--hidjapusztai-kapolna.html
