A Cibakházi Holt-Tisza a Tisza magyarországi folyószakaszának az egyik leghosszabb holtága, 17 kilométert megközelítő teljes hosszúságával. A nagy kanyarokkal rendelkező, megközelítően U alakú holtág felső vége a Tisza 294,7-es folyamkilométerénél, az alsó vége alig több mint egy kilométerrel lejjebb, a 293,5-ös folyamkilométernél van, a folyó bal partján. A mentett oldalon, tehát a bal parti árvízvédelmi töltésen kívül helyezkedik el, hossza 16,8 kilométer, medrének átlagos szélessége 139,1 méter, átlagos mélysége 2,65 méter, vízterülete 118,5 hektár, víztérfogata pedig 2,0 millió köbméter. Területének nagyjából 65 %-át (91 hektárt) Cibakháza nagyközség önkormányzata birtokolja – amely egyben a teljes vízterület kezelője is –, a nagyrévi része pedig állami tulajdon.
A holtág igazi vadvíznek tekinthető, annak ellenére is, hogy több szakaszán találhatók nyaralók, horgászállások. A tisztaság megőrzése érdekében a part több szakaszán találhatók szemétgyűjtők, melyek rendszeres ürítéséről a kezelő gondoskodik.
A holtág folyásirány szerint legelső, különálló szakasza még a hullámtérben található, ennek neve Kistorok. Az árvízvédelmi töltés után egy nagyobb vízfelületű szakasza következik, ami a Szakadás nevet viseli. Utána egy előrehaladottabb eutrofizációjú, növényzettel dúsan benőtt szakasza jön, a következő nagyobb vízfelületű szakasz a Pipagyújtó nevet viseli. Onnét újra egy több kilométer hosszú, dús növényzetű szakasza következik, amely egyedülálló madárvilág otthona és majdnem Cibakháza belterületének északi széléig, a Sárszögi hídig tart.
A belterület északi része melletti szakasz neve Partalja vagy Falualja, majd egy egyenes külterületi szakasz az Árvád, az azt követő kanyar a Kisörvény, a folytatásban egy újabb egyenes szakasz a Versenypálya nevet kapta. A belterület déli része melletti szakasz neve Dora, ott ismét egy híd ível át felette, a Dorai híd, majd egy újabb nagy kanyar következik, ami a Nagyörvény nevet viseli, itt található a holtág legmélyebb pontja 7 métert meghaladó mélységgel. Legdélebbi szakaszának neve Jégverem, ami után északnak fordul; a Nagyrév belterületi részét kísérő szakasz a Haskó nevet viseli, majd egy következő szakasza Kavics néven húzódik.
A holtágat a Tisza szabályozása során, tehát mesterséges úton hozták létre, 1856-ban, a folyón végrehajtott 78-as számú átmetszés eredményeként.
Érdelesség az átvágásról, hogy Paleocapa 1846-ban írt „Vélemény a Tiszavölgy rendezésérül” című munkájában a Vásárhelyi által megtervezett cibakházi átvágást nem javasolja: „kihagyván ellenben a 78. számú átvágást, vagyis a folyót továbbra is Czibakházához közel folyni engedvén.” Ezt a javaslatot azonban egy kis léptékű térkép alapján tette, később már okszerűnek tartotta az átvágást, bár akkor is aggályosnak vélte, hogy Cibakháza így messzebb kerül a folyótól.
Végül az átvágás mégis megvalósult, és ezzel Cibakháza elvesztette átkelőhelyi szerepét, ami jelentőségének csökkenését, majd városi rangjának elvesztését is okozta.
