Jámbor Vilmos – apai ágon kertész dinasztia sarjaként – Somogyhárságyon született 1825-ben, Pozsonyban járt kertészeti iskolába. Ahhoz, hogy mestervizsgát tehessen, külföldön kellett dolgoznia. Így jutott ki Bécsbe, ahol az akkor legfejlettebb kertészetben dolgozott.
Céltudatosan megismerte Európa valamennyi nevezetes kertészetét, ehhez német nyelvtudása mellé franciául és angolul tanult. Németországban, Franciaországban, majd Angliában a legmagasabb tudással rendelkező kertészektől tanult; elsajátította a legmodernebb kertépítési fortélyokat, a faiskola alapítást, a gyümölcstermesztést. Neve – külföldi szaklapokban megjelent cikkei után – hamarosan ismertté vált határainkon kívül. Amikor úgy érezte, hogy elérkezett az idő álmai megvalósítására, hazatért.
Első munkahelye Pálffy János gróf birtokán volt, ahol elsőként az országban az angolkertek mintájára alkotott parkot. Később gróf Eszterházy Pál meghívta Pápára, ahol Jámbor tervei alapján Európa-hírű remekművek jöttek létre. Dolgozóit állandóan képezte, szaktudását átadta a fiatalabb kertészeknek, akik későbbi munkáikról is mindig tudósították mesterüket. 1865-ben József főherceg alcsúti birtokán lett főkertész. Nevéhez fűződik az Alcsúti kert és a Margitsziget nagy igényességgel kialakított arculata. A főherceg, aki maga is a biológia elismert, nagy tudású szakembere volt, Jámbortól várta, hogy az alcsúti park a főhercegi kastéllyal, valamint a Margitsziget, mint „tündérkert”, az egész magyar föld és a főváros gyöngyszemeként tündököljön. A főherceg birtokain Jámbor Vilmos varázslatosat alkotott. Magyarország legszebb, leggazdagabb dísz- és tájkertjeit hozta létre; üvegházaiban a világ minden tájának különlegességei megtalálhatóak voltak. A korabeli újságok elragadtatott cikkekben írtak Alcsútról. 1867-től a Margitsziget továbbfejlesztési munkálatai teljes mértékben Jámbor tervei alapján valósultak meg. Elsősorban az ő érdeme, hogy a sziget újra Európa-hírű lett. Ő hozta létre a vácrátóti angolkertet, a mai arborétum elődjét, és még több más díszkert dicséri munkáját. Munkásságának hatása a Mátrába is eljutott, ahol a Károlyiak a környék gyógyvizeinek, forrásainak környékét alakíttatták át Jámborral az akkori Magyarország legnagyobb sétáló parkjává. Ez lett a parádfürdői park, ahol ma is nagyokat sétálhatunk. Ő hozta létre a Recsktől eredetileg Parádsasvárig húzódó, valamint az Ilona-völgyi szépséges vadgesztenye fasorokat, az ő munkája volt a Sándor-rét feletti tórendszer kialakítása a századforduló körüli időszakban. A tavak egyikében a háború után még halak úszkáltak. A 100 év feletti életkorú fasorok ma már csak részletekben lelhetők fel.
Ilyen előzményekkel érkezett 1876-ban Recskre, az akkori idők legnevesebb magyar kertészeként. József főherceg nagyra becsülte Jámbor Vilmos munkásságát, a díszkertépítésben elért sikereit, ennek elismeréseként nemesi címet adományozott számára, és Recsk határában 530 kh. nemesi birtokkal ajándékozta meg. Ezzel indult Jámbor negyedszázadig tartó áldásos tevékenysége. Valóságos birodalmat épített fel recski birtokán: faiskolákat, gyümölcsösöket, zöldségeskerteket, magtermő parcellákat, rózsakertet hozott létre, mindezzel valósággal felvirágoztatta a község gazdasági életét. Első lépése az volt, hogy saját tervei szerint felépítette azt a recski kúriaépületet, amelyben családjával élete végéig élt.
https://kekesonline.hu
