A kabai meteorit jelenleg[mikor?] 2579 g tömegű kő, amely 1857. április 15-én este 10 óra körül csapódott be Kaba határában. A nagyjából cipó alakú meteorit legnagyobb átmérője 16,4, legkisebb 10 centiméter, magassága 10,8 centiméter. Földet ért tömege kb. 4 kilogramm lehetett. A Meteoritical Bulletin-ben nyilvántartott hivatalos neve: Kaba.
Az első meteorit, amelyben szerves anyagot mutattak ki. Széntartalma 2 tömegszázalék. A viszonylag nagyméretű kondrumokat tartalmazó CV3 típusú szenes kondrit aránylag ritka a meteoritok közt. Már az első leírás (1858) is utal rá, hogy „a delejtűre élénk hatással van".”Ezt egy új, részletesebb kutatással sikerült bizonyítani.Kozmológiai tanulmányozása a Naprendszer keletkezésének időszakáról kínál anyagában őrzött információkat.
A meteorit lehullását és földbecsapódását Szilágyi Gábor kabai gazda 1857. év április 15-én este tíz óra tájban figyelte meg, majd azt másnap megtalálta, és szomszédjait maga mellé véve kiásta a földből.
A megtalálásakor sértetlen kő csaknem 4 kg (7 font) tömegű lehetett, de aztán nemesfémeket remélve benne, a helyiek megcsonkították. Végül Kaba elöljárói jóvoltából néhány nap múlva a még mindig csaknem 3 kg-os meteorit Debrecenbe, a Református Kollégiumba került, melynek természetrajz tanára, Török József akadémikus volt az első szakember, aki kézbe vehette. 1858. június 7-én, a Magyar Tudományos Akadémián adott róla alapos leírást és bemutatta annak három oldalról készített rajzát, melyek Emmanuel Mariotte fényképei alapján készültek. Már az első leírás kitért a borsszem nagyságú fekete golyócskákra, amelyek közül egyesek héjas szerkezetűek. A meteoritnak ezt a kondritos jellegét az akadémikus "páratlan nevezetességűnek" titulálta.
Megtalálása és őrzése helye okán a korabeli híradások „kaba-debreceni lebkő” néven emlegették a meteoritot.
A Kollégium a bécsi császári mineralógiai kabinet követelése ellenére sem adta át a követ, néhány darabkáját azonban elküldték Friedrich Wöhler német vegyésznek, aki két egymást követő évben készítette róla a vegyelemzést. A követ jelenleg is Debreceni a Református Kollégium Múzeumában őrzik, szilánkjai mintegy húsz helyen lelhetőek fel a világban, ezek közt van Arizona, Bécs, Chicago, Kalkutta, London, Moszkva, New York, Róma: Vatikáni Múzeumok, Tübingen és Washington.
Néhány szenes kondrit képe: Allende, Yukon és Murchison. Közülük az Allende hasonlít a kabai meteorithoz.
A kabaiak minden évben a hullás évfordulóján ünneplik Kaba Városnapját. A hullás valószínű helyét 2009 óta emlékkő hirdeti a 4-es számú főút 193-as kilométere közelében egy dűlőút mentén.
