A XX. századi két részben épült kápolna a KARANCS hegységhez tartozó 685 méter magas Kápolna hegyen áll. A középkori építmény hajója Dr. Dornyai Béla adatai szerint 6,7 x 5,9 m2 belterületű volt. 80 cm vastag falai 1927-ben még közel 1 méter magasságban álltak. A román stílusú, homokkőből faragott diadalíve az egykori szentély falmaradványaira épült, félköríves záródású , keleti oldalkápolna foglalja magába. A mai kápolna észak-déli tájolású. A régi hajófalakat az új építésénél részben felhasználtak, részben lebontottak.
A Kápolnahegy a bronzkorban megerősített telep volt. Ezt bizonyítják a szórványos felszíni leletek és a hegy peremén még megfigyelhető földsáncok. A hegy kis fennsíkjára építették a XVIII. században a kápolnát, mely a középkori Szent Margit tiszteletére volt szentelve. Eredeti Árpád-kori román stílusú épületnek romjaiban is jól felismerhető alakjaival van dolgunk. Dr. Dornyai Béla ásatásakor előkerült legkorábbi pénz leletek IV. Béla korából valók.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon ki is építtette a kápolnát?
A monda szerint IV. Béla a tatárok elől menekülve (Mohi csata 1241. április 11) itt talált menedéket és erre emlékezve leánya építtette.
Bél Mátyás szerint Forgáts Zsigmond özvegye Pálffy Katalin, más források szerint Forgáts Borbála.
Még más adatok a Mocsáry családot tüntetik fel építtetőként.
1924-ben fa kápolna állott. Ennek az oltára a karancslapujtői templomban található, amit
Boroznaki Pál a község lakója készíttette helyi asztalossal, és az Ecclesia kegytárgyakat árusító üzletben Mária szobrot vásárolt. Ő készíttette az általa összeállított Nagyboldog-asszonyi Ájtatossághoz szükséges koporsót is, amely a Mária temetési "szertartásnak" kelléke volt.
1933-ban készült a tervdokumentáció, mely szerint a kegytemplom épült. Sajnos pénzhiány miatt a tervezett torony a kör kilátóval nyár el sem készült, az építés 1937-ben fejeződött be. A főoltárt szintén Boroznaki Pál készíttette Bóna Kovács Károly szobrászművésszel.
A kápolnát 1950-ben ,széjjelhordták". A még meglévő harangját ellopták, majd később megtalálták azt a bobonyéri kőbánya felett és mivel a harang színe (hang) más volt mint a lapujtői anyatemplom harangjaié, így azt az aggteleki templomnak ajándékozta az egyházközösség tanácsa.
Sajnos a kápolna szétrombolása után az épület az enyészetnek indult, de a környék egyes lakói is közrejátszottak ebben, annak ellenére, hogy Boroznaki Pali bácsi próbálta az épület állagát óvni.
A kápolna legújabb kori történetében fontos szerepel játszik Szőllős Géza karancsaljai lakos, aki 1987. májusában kezdte meg a szervező munkát a kegyhely megmentéséért. A környék összefogott 1990. június 20-án megalakult a Karancs Kápolna Helyreállítási Bizottság. Morgenstern Ferenc karancslapujtői, Tóth István karancslapujtői és Szőllős Géza voltak tagjai. Hihetetlen szervező munkát végeztek addig, míg megtarthatták a kápolna szentelést. A szakemberek felmérése szerint akkor kb. 1,5 millió Ft-ra becsülték az elvégzett munkát.
1991. július 13-án az újjáépített kápolnát Dr. Seregély István egri érsek, a Püspöki Kar elnöke szentelte fel több száz hívő jelenlétében.
