Az 1850-es években a mágocsi uradalom, Károlyi Alajos (1825-1889) gróf birtokaként már országos hírű mintagazdaság volt. A kastély eredeti tervrajzai, építészeti és építési dokumentációi lappangnak, így nem tudható ki volt a kastély tervezője. Az épületek egy részének tervezését egyesek Ybl Miklósnak tulajdonítják. A felépült kastély jellegzetes historizáló barokk stílusa tervezőjének külföldi származását, a történeti stílusokban való jártasságát – iskolázottságát jól tükrözi. A korábbi, XIX. századi rezidenciális ház felhasználásával kiépített új kastély és környezete elkészült állapotának eddig két hiteles ábrázolásos forrása ismert. Az első Mágocs 1882. évi kataszteri térképének 1910. évben tapasztalt változásaival kiegészített ábrázolása. Eszerint az új kastélyt a korábbi helyén, falainak felhasználásával, a meglévő angolkert és épületegyüttes súlypontjában építették fel. A kanyargó ívben vezetett utak rendszerét jórészt szintén megtartották, ugyanakkor a park keleti peremen egy kis halastavat létesítettek újonnan. Az egyemeletes kastély nyitott, U-alakú díszudvarával fordul az érkező felé. A külső oszlopfolyosóval kísért, széles oldalszárnyak uralják a tömeget. A XX. század első felének legjelentősebb változása a kastélyparkot érintette. A kastélyban a fűtéskorszerűsítés mellett, csak kisebb átrendezések történhettek, amikor a Károlyi fiúk, Ferenc (1900-), Viktor (1902-1973) és Gyula (1907-1942) felnőttek és saját családot alapítottak, illetve mikortól a család a kastélyt csak a nyári szezonban, illetve az őszi nagyvadászatok alkalmával lakta. A kastélypark felújítására és többütemű díszítésére azonban igen látványos eredményt hozott, s talán összefüggésbe hozható az 1937. évi jubileum megünneplésével is. Mivel a nagymágocsi kert kutatásának eredményei még publikálatlanok, így csak néhány, az 1930-as évekre datálható fényképfelvétel tanúságával vázolhatók a kertépítészeti munkák állomásai, illetve a kastély korabeli megjelenése. Első ütemben a kastély déli és északi homlokzatai elé szabályos, geometrikus rendszerű kertet létesítettek architektonikus elemekkel. A főbejárati oldal elé az alacsonyra nyírt sövényekkel határolt mezőkbe a Négy évszak allegóriája került. Érdekességük, hogy a faragott kőszobrok talapzatán az 1771-es évszám látható. Így ezek, mint régi műtárgyak – mintegy hitelesítve az új kertet – kerültek elhelyezésre. A négy nőalakhoz további kettő szobor (a Nimródot ábrázoló mára elveszett) tartozott külön elhelyezéssel. Az északi oldal kertjének átalakítása jelentősebb méreteket öltött. A középső terasz elé széles feltöltés került, melyet balusztrád választott le az új, nyírott sövényekkel keretezett partertől. Ide vezetett le az új lépcső, a kastély axisába, a parter közepére egy kör alaprajzú vízmedence került vízjátékkal. Ekkor létesült a végleges kertszerkezetet meghatározó tó is, melyen azonban eredetileg csak csónakkal lehetett átkelni. A mágocsi kert végleges formáját a szökőkút átalakításával és a tó túlpartján, az épület tengelyében elhelyezett kilátó kis pavilon (gloriette) felépítésével nyerte el. Az északi homlokzat előtti szökőkútba a Szabin nők elrablása c. mitológiai jelenetet ábrázoló szoborcsoportot építették be.
