A kúriát a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette 1867-ben. A gróf Károlyi családot 1854-ben még nem említették tiszafüredi birtokosként A tiszafüredi temetőben viszont egy köznemesi Károlyi családnak valóban van sírköve. Lehetséges, hogy a két család keveredett össze a Borovszky Samu által szerkesztett műben. A helyi hagyomány szerint a gróf Károlyiak abból a célból emeltették az épületet, hogy amikor kiterjedt Szatmár vármegyei birtokaikra utaztak, éjszakai szállás céljára szolgáljon. A hagyománynak egy másik változata szerint a kúria eredetileg vadászháznak épült. 1892-ben Kékessy Dezső tiszafüredi főszolgabíró vásárolta meg, aki a régi tiszafüredi birtokoscsaládból származó bilkei Lipcsey Szerénát vette feleségül. 1909-ben a kúria mintegy 400 kötetes könyvtárral és értékes bútorokkal rendelkezett és a família levéltárát szintén itt őrizték. Az épület körül a Kékessyek telepítették a parkot, amelyet az 1883-ban elkészült III. katonai felmérés már feltüntetett a melléképületekkel együtt. A Kékessy család gazdasága a két világháború között főként szőlő- és gyümölcstermesztésre épült, a famíliának mintegy 40 katasztrális holdnyi területen voltak ültetvényei. A gazdaság legismertebb ágazata Kékessy György európai hírű nemesfűz-termelése volt. 1952-ben a kúriát államosították, majd termelőszövetkezeti kezelésbe adták, amely irodákat helyezett el benne. Az épületet ekkor jelentősen átalakították. A kúria a rendszerváltozás után, 1992-ben vétel útján visszakerült a Kékessy család tulajdonába, amely a leromlott állagú épületet teljesen helyreállította. A felújítási munkák első fázisa 1992-ben zajlott, majd 1998-ban kibővítették az épületet, ekkor mindkét oldalhomlokzatához rövid, kéttengelyes bővítményt csatoltak. A tetőtér beépítése szintén ekkor készült el. A család régi bútorai közül több visszakerült a kúriába. Napjainkban egy pipagyűjtemény is található az épületben, amelyben többek között a széki Teleki grófok pipáit, valamint Kiss Pál honvéd tábornoknak a saját kezűleg faragott pipáját őrzik. A kúria mintegy 2 hektár területű parkja eredeti rajzok és fényképek alapján helyreállításra és újratelepítésre került, egy régi magyar fajtákból összeállított gyümölcsöskertet is létesítettek benne. A szőlőbirtok eredeti gazdasági épületei ma már nincsenek meg, a parádés istálló és a kocsiszín szintén lebontásra kerültek az államosítás után. A kúria melletti kertészház szintén elpusztult, azt a II. világháború idején bombatalálat érte.
Mizsei Zsuzsa - Hanga Valéria: Húvét Kékessyéknél. Jászkun Krónika (1994.04.06.): 9.
D. Szabó Miklós: Másodszor is megvetet a saját házát. Új Néplap (2004.10.07.): 13.
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. kötet Budapest, 2005.
