Az Esztramos-hegy oldalába nagy sebet harapott a kőbányászat. A feltáró kutatásoknak köszönhetően rájöttek, hogy vasércet is rejt a hegy gyomra, így lefelé, nyolc emeleten folyt a termelés – egészen az 1950-es évekig, amikor kimerült a bánya.
A barlang felfedezését a mélyszíni fejtésen dolgozó bányászoknak köszönhetjük, akik véletlenül akadtak rá a páratlan csodákat rejtő üregre, aminek a földfelszínen sehol nincs kijárata. Ahhoz, hogy lejussunk, először 200 méter hosszan a hajdani bánya vasérckutató tárójának folyosóin kell végigsétálnunk, ahol hajdan csillékben juttatták a felszínre a kibányászott nyersanyagot.
A föld mélye lenyűgöző formavilágú cseppköveket rejt, néhol fehér, rózsaszínes vagy éppen vöröses színekben pompázva annak köszönhetően, hogy a felszínről leszivárgó folyadék csak a mészkövet oldotta fel, vagy vasoxiddal is átszínezte. A cseppkövek formavilága is igen változatos: a klasszikusnak mondott álló és függő formációk mellett található itt borsóra, szalonnára, karfiolra vagy brokkolira, sőt csokiszökőkútra hasonlító is. A látvány ámulatba ejtő – nem hiába nevezik hazánk egyik legszebb formakincsű barlangjának.
A barlangban két tó is található; az üregek több mint felét víz tölti ki. A víz alatti részeket búvárok térképezik fel. Embert próbáló feladat a 10°C körüli hőmérsékletű vízben lebegve, szinte mozdulatlanul dolgozni. A víz nem áramlik, emiatt a legapróbb mozdulat is felkavarja az üledéket, lehetetlenné téve a látást.
Jelenleg a barlang 300 méternyi szakasza látogatható, ám a víz alatti szakaszokon napjainkban is folynak a kutatások; egyre több járatot fedeznek fel. Az eddig megismert hossz több mint 650 méter, függőleges kiterjedése 80 méter.
A barlang egyik különlegessége, hogy az élet semmilyen formáját nem fedezték fel benne. Ez persze érthető, mivel a felszínnel nincs közvetlen kapcsolata. Különleges élményben lehet részünk, hogy ennek ellenére bepillantást nyerhetünk a fokozottan védett üreg belsejébe. Ahhoz, hogy értékeit megőrizhessük, szigorú szabályokra van szükség, ezért látogathatósága is korlátozott. Kizárólag idegenvezetővel, maximum 10 főt engednek be egyszerre.
Bár a bemutatott kb. 300 méternyi szakaszt kiépítették, célszerű olyan ruhában érkezni, amit nem bánunk, ha összepiszkolunk. A függőleges kierjedésű barlangban meredek vaslépcsőkkel is számoljunk a haladás során. Bár a világítást kiépítették, többet nézelődhetünk kedvünkre, ha van nálunk egy zseblámpa.
Rákóczi 1. sz. barlanghoz fűződik a 2000-es évek legnagyobb, barlangi mentési akciója. 2002. január 26-án a barlang II. számú tavában merülést végző búvárok közül Szilágyi Zsolt elvesztette a vezetőkötelet és nem tért vissza a társaival a merülőbázisra, a kiáltását viszont halkan, de hallották. Mint kiderült, a búvár az Ördög sörözője nevű, nagyjából 20 méteres mélységben lévő járatból felfelé kiágazó, addig ismeretlen ágban emelkedett fel, ahol szerencséjére egy alig másfél méteres, levegős fülkét talált. A víz alatti keresés január 29-én délben hozott eredményt, megtalálták az addig ismeretlen járatot és a már harmadik napja ott lévő Szilágyi Zsoltot. A megfeszített munkának köszönhetően, január 31-én 11 méter kőzetfejtés után elérték a búvár tartózkodási helyét, akit csaknem öt nap után, sikeresen hoztak a felszínre.
