Az római katolikus plébániatemplomtól Ny-ra, szabadon álló, L alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. É-i homlokzatán historizáló vakolat-architektúra, timpanonos előcsarnok maradványával. D-i és Ny-i homlokzatain kosáríves, oszlopos, mellvédes tornác, részben beüvegezve, illetve befalazva. Egytraktusos alaprajzi elrendezésű, a helyiségekben teknőboltozat, a folyosón fiókos dongaboltozat. A Ny-i épületrészben stukkódíszes, teknőboltozatos díszterem, a D-i épületrészben átalakított szabadkéményes konyha. Nyílászárók, vasalatok, 18–19. század, padlástérben szétbontott klasszicista kályha. A 18. század közepén Forintos Ádám építtette. A 19. és 20. század első felében többször átalakítva. Historizáló homlokzata is ebből az időből való. 1931–1988 között római katolikus. plébániaház volt.
A Forintosok őseik Firenzéből származtak, Florentos Antalt említik 1403-ban, Luxemburgi Zsigmond királlyal kapcsolatosan. Forintos Gábor 1759 és 1772 között Zala vármegye első alispánja volt, ő vezette be Mária Terézia Urbáriumának (földesúr és jobbágy jogainak és kötelezettségeinek írásbeli szabályozása) megvalósítását a megyében. Később, a Forintos család több tagja is részt vett a megye közéletében. A család két kúriát is épített a faluban, az elsőt 1787-ben a falu nagy kanyarjában. Az épület áll még, de az útról már nem látszik a mindent benövő növényzettől.
A kúria magántulajdonban van a műemlék kúria. Készültek felújítási tervek, de ez nem történt meg, árulják az épületet – mondja a polgármester, miközben bejárjuk az ódon szobákat, amelyek az utolsó utáni pillanatban várják megmentőjüket. Az utolsó Forintos, a Karcsi bácsi közöttünk élte le az életét, mindenki szerette, beszélt németül, franciául, tudott tarokkozni, méhészkedett, s kitanulta a fényképészetet is, 94 évesen, 1994-ben hunyt el. A falu címerében is a Forintosok címere látható, amit 2001-ben tervezett Forintos Kálmán, Ferenczy-díjas iparművész, aki Budapesten él.
