Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét.
A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták.
Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát.
Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták
Pannónia provincia kiemelkedő szerepet játszott a Római Birodalomban. Határtartományként védte az impérium belsejét a barbár támadásoktól, másrészt fontos utak szelték át, amelyek a közvetítő kereskedelem jelentős ütőereiként funkcionáltak. Ilyen volt a „Borostyán-út”, amelyen a Balti-tenger táján bányászott borostyánkövet, az itáliai ipar egyik luxuscikkét szállították. Ennek mentén építették ki a Nyugat-Dunántúl római városait, a közigazgatás és kultúra valóságos központjait. Pannónia néhány alkalommal különleges jelentőségre tett szert, az itt állomásozó légiók kiáltották ki császárrá Septimius Severust 193-ban, I. Theodosius (Nagy Theodosius) császár pedig több alkalommal - például 374-ben, vagy 378-ban - súlyos vereséget mért a Duna vonalán keresztül betörő szarmatákra. Nagy Theodosius nevéhez fűződik a birodalom szellemi, kulturális egységének megteremtése. 380-ban kiadott vallási rendeltében a kereszténységet államvallássá nyilvánította, eltörölte a keresztényüldözést törvényesítő korábbi rendeleteket, s a 325-ös nikaiai zsinat szellemében fellépett az ariánus (Szentháromságot tagadó) eretnekekkel szemben. A hévízi tó csodatevő hatásáról számos legenda maradt fenn, az egyik Nagy Theodosius császárhoz kapcsolódik, aki Flavius Theodosius néven látta meg a napvilágot. A történet szerint a gyermekbénulásban szenvedő, csenevész Flavius a tó vizében megmártózva csodálatosan visszanyerte egészségét, s ennek köszönhetően később a Római Birodalom egyik legnagyobb hatású császárává válhatott.
http://korokesborok.heviz.hu/attrakciok/romai-kori-rom-villa-rustica
