Kiszombor mezőgazdasági jellegű község a Maros bal partján, a Szegedről Nagylakra vezető 43-as főút mellett, Makótól öt kilométerre helyezkedik el. A határközeli település mellett vezet az út a romániai Nagyszentmiklós felé, a 2000. évben megnyílt személyforgalmi határátkelőhelyhez. Zombor első ismert írásos említését egy 1247-ben kelt oklevélből ismerjük. A középkorban a Csanád nemzetség birtoka volt, az 1528-ban kiadott első magyar térképen Csenadiú mellett Zombar is felfedezhető.
Sokat lendített a falu sorsán az a körülmény, hogy Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi sörgyáros 1781-ben megvásárolta a zombori uradalmat, egyúttal birtokba vette Dédényszeg és Ladány elpusztult falvak határait is.
A német származású, Komárom megyéből eredő család a nemességét Oexel Jakabnak köszönheti, akit III. Károly 1714. május 10-én nemesi oklevéllel adományozott meg a következő címerrel: kék pajzs, zöld mezőn kardot tartó, kettős farkú oroszlán. Sisakdísz: csőrében 3 árpa kalászt tartó, repülésre kész galamb. Takarók: arany-vörös, ezüst-kék. A diplomát Komáromban hirdették ki. 1846-ban királyi engedéllyel az Oexel család régi nemességét megtartva nevét Rónayra változtatta, illetve ehhez a zombori előnevet is használhatta. A család jelentős szerepet töltött be Csongrád és Torontál vármegye életében.
A település temetőjében egy takaros kertben rejtőzik Kiszombor egyik legsejtelmesebb műemléke, a Rónay kripta és kápolna. Az itt található 19. századi épületek a neoromán szellemben készültek és különleges látványt nyújt ezek közül a temetőkápolnának használt különleges kialakítású kripta épülete.
A Rónayak kezdetben a körtemplomba temetkeztek.
A sírkert területe a községi temetőtől keletre eső, egykor Rónay János tulajdonában lévő földterületen helyezkedik el, tehát, bár szomszédos volt vele, sohasem alkotott szerves egységet a temetővel, attól mindig elkülönült, ma is kerítés határolja. Ezen a területen 1873-ban Rónay Jánosné Karácson Emília építtetett egy téglalap alaprajzú kálváriaépületet, hátsó részében családi kriptával. Az épületet eredetileg 14 oszlopos stáció vette körül, melyek mélyedéseiben üveggel fedett festmények voltak. Ma 9 stáció áll, egyet 1970 körül elbontottak, a többit a később épült Rónay-kripták falára helyezték át. A kálvária tervezője nem ismert, miként a kálvária közelében álló, centrális alaprajzú, nyolcszögletű kupolával fedett neoromán sírkápolna tervezője sem, amelyet a XX. sz. elején, 1902 és 1906 között építtetett Rónay Jenő. A kripta ma már önkormányzati védelem alatt áll. A harmadik, meglehetősen jellegtelen kripta a Rónayakkal rokon Borzeczky család síremléke, valószínűleg az 1930-as években épült, mivel a család tagjait ide az 1940-es évektől temették. Az évtizedek óta elvadult, gazzal és bokrokkal benőtt sírkertet a község önkormányzata 2002-ben kitakaríttatta, a többszörösen bolygatott kripták szétvert síremlékeinek maradványait összegyűjtötte.
2020-ban kezdték a kiszombori Rónay család romos állagú kriptáinak helyreállítását, amit 2021. augusztus huszadikán, nagyszabású ünnepség keretében adtak át a helyieknek.
https://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/epiteszeti-ertekeink/kiszombor--ronay-kripta-es-temetokapolna.html
