Település külterületén, a várostól É-ra, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású, íves oromzatú, a szentély felé kontyolt nyeregtetős kápolna. Homlokzatait magas lábazatra állított lizénák és profilos főpárkány tagolja. Dongaboltozatos hajója alatt kis kripta. A kápolnát, feltehetően Ercsi-Éty elpusztult középkori falu templomának helyén, Szapáry Júlianna építtette férje, br. Lilien József temetkezési helyéül 1828-ban, majd végakaratának megfelelően Eötvös Józsefet is ide temették el 1871-ben. Épült 1788-1790 között. A település külterületén szabadon álló keletelt, egyhajós épület, félköríves szentéllyel. Homlokzatait vízszintesen a lábazat, ill. az egyszerű főpárkány, függőlegesen a tengelyek közötti lizénák tagolják. A homlokzatok vörösesbarnára festettek, a tagozatok fehérek. A nyugati homlokzat középtengelyében lunettás, félköríves záródású bejárati ajtó. felette törtívű oromzat, tetején kovácsoltvas kereszt. A hosszabb homlokzatokon és a szentélyen 2-2 szegmentíves ablak.
Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetője báró Eötvös Ignác császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és főpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsin birtokos.
Az Ercsiben töltött boldog időszak oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendeletében meghagyta, halála után a Duna fölé 40 méterrel magasodó kápolnába temessék, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre.
1879-ben közadakozásból Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára, kovácsoltvas korláttal. Az obeliszk és a kápolna között kis kertet alakítottak ki, melyben egy kőszarkofág is helyet kapott. Az így teljessé lett családi sírboltba mást már nem temettek. A II. világháború heves harcai után az épület romlásnak indult. A kriptában lévő koporsókat többször kifosztották, a kápolnán utoljára 2016-ban teljes körűen felújították.
