Széchenyi kastély és park, Nagycenk
Overview
Reviews 0

Gróf Széchenyi Antal a Kiscenk mocsaras vidékén álló castellumot az 1750-es években korszerű kastéllyá alakítja át. Ezt a kastélyt fia, Széchenyi Ferenc ismét korszerűsíti 1780-tól. Ebben az időben kezdődött Magyarországon az angolkertek divatja, a barokk kert fokozatosan átalakul, átépítik, a barokk kert falait lebontják, a gazdasági kerteket megszüntetik a falakon belül, a mocsarakat lecsapolják és a kertet mai méretűre bővítik. Az Ikva folyót a kastélyépülettől távolabbi új mederbe terelik, így lehetővé válik új értékes parkrészek megépítése, új növényfajok telepítése. Az Ikva parton fürdőházat építettek és vízmalom volt, pálmaház épült és állatkert. Ezek is új növény- és állatfajták honosítását szolgálták. Különleges récék, ludak, tyúkok, galambok jelentettek élményt. Az kert ún. vízálló rétekben folytatódott, az ott telepített kisebb facsoportok a végtelenbe nyújtották a kert határait. Így ebbe a kompozícióba tartozott a fertőbozi gloriett  és a hársfasor végén épült remeteség is. A szentimentális kerttípushoz igazítottan feliratok ékesítették a kínaias épületet, ami emeletes volt, szórakozó-pihenő hely, de kápolna is volt benne. Gróf Széchenyi István idejében telepítették a ma is látható nagy platánfákat és építtetett korszerű üvegházat, ahol barátait vendégül látta (pl. Deák Ferencet). Fia, Széchenyi Béla (Kelet-Ázsia kutató) és felesége gróf Erdődy Hanna az 1860-70-es években gyűjteményes kertet alakítanak a tájképi kertből, sok újszerű lombhullató és főleg fenyőfa telepítésével. A remetelakot 1827-ben Széchenyi István özvegye restauráltatta, de Széchenyi Béla halála után elbontották és helyére került a ma is látható szép síremlék, kaukázusi fenyőkkel övezve, feleségének, Erdődy Hannának síremléke. A kastélyépítéssel egyidőben 1755-61 között valósult meg a kastély-homlokzat előtti részen a francia barokk kert. A francia barokk kertben a tengelyek a figyelmet egy középpontra, a kastélyra és annak építészetileg kiemelt középterére vetítik. E kertrendszer szigorú mértani rendet követ. Középen a díszes, virágos terasz, mellette kétoldalt az ültetett és nyírt növények, amelyek térhatású ligetekhez kapcsolódnak. Történeti kertjeink között azért is egyedülálló, mert itt sikerült rekonstruálni korabeli rajzok és mai kutatások segítségével egy hiteles barokk kertet szökőkutakkal, nyírott növényekkel, kővázákkal és -székekkel. A kert tengelyét megrajzoló út folytatásaként hétméteres tőtávolságra 600 hársból ültetett kettős fasor egy magaslaton fekvő kis ligetig vezet. Széchényi Antal halála után fia, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc megkezdte a franciakert átalakítását. Vízrendezési terveket készíttetett, a mocsaras részeket lecsapoltatta. A kertbővítéshez újabb területekre volt szüksége. A kert 21 000 m2-rel bővült és azt a Győr-soproni úton túlra is kiterjesztették az új korszellemnek megfelelő angol vagy tájképi stílusban kialakítva.  Később fia, Béla az újabb kertdivat szerint dendrológiai kertet is létesített. Ekkor telepítették a sok különleges fenyőfélét. A park hanyatlása Széchenyi Béla halálával kezdődött, azután a II. világháború pusztításai, majd a gondozatlanság hatalmas károkat okozott.

Reviews

0.0

0 comments

Provided by

TÁJINFO

TÁJINFO

mail.tajinfo@gmail.com

This story belongs to