A község birtokosai korábban a Széll és Cseh-családok voltak. A volt Széll-kastélyt valószínűleg a 19. század első felében létesítették. Az egyemeletes, eklektikus stílusú tornyos épületet Hauszmann Alajos tervei szerint az egykori pénzügyminiszter, Széll Kálmán 1890 körül építtette át mai formájára. Parkja egyike azon híres Vas megyei parkoknak, amelyeket tulajdonosai a 19. század hatvanas éveiben az elsők között alakítottak át dendrológiai gyűjteményes kertté. A vármegye legszebb parkjai közé tartozó "párját ritkító növényzetű park" főleg fenyőgyűjteménye révén volt nevezetes. Az egykori képek és leírások szerint a kastély főbejárata előtt és valószínű a hátsó homlokzati részen virágdíszes parterre-t alakítottak ki. A park távolabbi részein sok fenyőritkaságot telepítettek. Természetesen egyéb lombos fafajok is gazdagították a növényvilágot. A parkban jelenleg mintegy 15 fenyő- és 16 lombos fafaj található, de faj gazdag a cserje és örökzöld növényfajok populációja is. A kert hátsó, északi szélén idős vadgesztenyesor húzódik. Jelenleg a park utca felőli előkertjében sok 25-35 éves luc és hamisciprus példányt telepítettek, sajnos a szárazság és a szú a lucokat erősen károsította. A korosabb fák közül jelentősebbek a juharlevelű platánok, a kocsányos tölgy, a hikori- és feketedió, egy háromtörzsű vérbükk, a vörös juhar és a korai juhar. Törzsátmérőjük a fafajok felsorolási sorrendjében 1,30, 1,40, 1,40,és 0,90, 0,80, 0,80, 0,80 m . A fenyőfa fajok néhány nagyobb törzsátmérőjű példánya a kaukázusi jegenyefenyő (1,0 m), az andalúziai jegenyefenyő (0,80 m), az amerikai gyantás cédrus (0,70 m), a duglaszfenyő (0,80 m) és a kanadai hemlockfenyő (0,90 m) (Törzsátmérőjüket m-ben a zárójeles érték tünteti fel). A kastélyban ma általános iskola működik. Sajnos az iskolához tartozó kézilabdapályát nem a legszerencsésebb helyen létesítették. A park korlátozottan látogatható.
