A Szent Anna-kápolnát báró Bossányi Gáspár báró építtette 1745-ben. Az 500 méter magas, fő tömegében andezit Sár-hegy jellegzetes félkúp alakú, kopár csúcsa meredek lejtőkkel szakad le az alacsonyabb szintekre. Lapos, fennsíkszerű platóján áll a Szent Anna-kápolna.
Nemcsak a kápolna állításáról, hanem annak bútorzatáról is a báró gondolkodott: az oltárt, az Oltáriszentség tartóját, a padokat, az orgonát és a kisharangot az ő költségén vásárolták meg. A kegyhelyet Máriássi Sándor püspök szentelte fel. Az oszlopos tornác előtti kőkereszt talpazata melletti kőoszlopok egyben útjelző táblaként is funkcionálnak. 1797 óta hivatalosan tartanak itt Szent Anna-napi búcsút VI. Pius pápa engedélyével.
A Szent Anna-kápolna három irányból is megközelíthető: legkönnyebben Mátrafüredről, a Pipis-hegyi repülőtéren keresztül, a sárga sáv jelzésen, nagyjából egy órás, kellemes sétával érhetjük el, míg Abasár és Gyöngyös felől a Sár-hegy meredek oldalait megmászva is felkapaszkodhatunk a fennsíkszerű területre.
A fennsíkszerű platón magányosan álló építmény előtt kezdetben fakereszt állt, amit a hívek 1831-ben kőkeresztre cseréltek. A kápolna csak különleges alkalmakkor nyitja ki ajtaját, a Szent Anna-napi búcsú ünnepén (július 26-án) vagy zarándokok fogadásakor.
Oszlopos tornácáról pompás kilátás nyílik a Keleti-Mátra vonulataira, Abasárra és a mögötte elterülő Alföldre is. Az idilli összképbe csak a távoli visontai hőerőmű rondít bele csöppet.
