A Tassi-zsilip vízi műtárgy a Ráckevei-Dunán, a Csepel-sziget déli csúcsánál. A Tass település határában épült zsilip feladata a Duna-ág vízszintszabályozása, illetve lehetővé teszi a hajózást a Duna folyam irányába. A műtárgy a Duna 1586,4 folyamkilométer szelvényének vonalában fekszik, a Duna fő ágától keletre.
Az 1838-as pesti árvízet követő folyamszabályozási munkák során a Duna ráckevei ágát Pestszenterzsébet magasságában lezárták, azonban a későbbi árvizek a Duna-ágat alulról továbbra is elöntötték. A teljes Duna-ág rendezéséről 1904-ben törvényt hoztak, 1910-ben kezdték meg a felső torkolatnál a vízi műtárgyak, mai nevén Kvassay-zsilip építését. Az alsó torkolati műtárgyak, így a hajózsilip, a vízerőmű és vízleeresztő zsilip építése Tassnál 1926–1928 között folytak.
Az 1956. március 10-én pusztító dunai jeges árvíz mélyen alámosta a vízerőmű és leeresztő zsilip alapjait, emiatt a műtárgy jelentősen megdőlt. A megrongálódott műtárgy helyreállítására műszaki és gazdaságossági számításokat végeztek, melyek után az elbontásuk mellett döntöttek. A Duna-ág vízleeresztésére a hajózsilipet alakították át, úgy, hogy a felső kapuk helyén először fix küszöböt építettek, amelyet később, 1962-ben a hajózhatóság érdekében billenőtáblássá módosítottak.
A hajózsilip felújításának tervét és kivitelezésének ütemezését 1998–1999 között készítették el. A támkapuk javítása 1999-ben történt, 2000–2001 között a bakdaru, illetve az ideiglenes elzáró berendezések felújítását végezték, majd 2002–2003 között az üzemi híd és az alvízi árvízvédelmi fal készült el. Az al- és felvízi mozgatóberendezések, az irányítóberendezés és a vezénylő épület felújítása 2004–2005 között történt.
A 2013. júniusi árvíz során félő volt, hogy a Tassi-zsilip megsérül, esetleg elmozdul, ugyanis akkora vízhullám terhelést még sohasem szenvedett.
A hajózsilip teljes hossza 114 m, a kamrája 85 m hosszú és 12 m széles, a legnagyobb átzsilipelhető hajó 1300 tonnás uszály. A műtárgy 2,0 m vastag beton alaplemezre épült, az elő- és utócsatorna felől a szádfalak fából készültek. A zsilipfők víz felőli falait faragott mészkővel, a kapuk forgóoszlopát támasztó falrészeket, illetve falsarkokat gránittal burkolták.
